Előszó

Aki nem ismeri az ünnepnapokat, az nem tudja megbecsülni a hétköznapot sem – tartja egy régi mondás. De ez a megállapítás fordítva is igaz: ünnepek és dolgos hétköznapok összetartoznak; a másik nélkül egyik sem teljes, egyik sem igaz.
Hogy ünneplésünknek célja, értelme legyen, mindig tisztában kell lenni azzal, hogy mit és miért ünnepelünk. A hívő ember ünneplése Krisztuson keresztül mindig Isten felé irányul. Ezért ünnepei belesimulnak az egyházi év körforgásába: adventben hívő elődeink messiásvárására emlékezik, és Jézus születésének ünnepére készül; karácsonykor és az azt követő időben a Megváltó születése felett örvendezik, nagyböjtben az egyházi év legnagyobb ünnepére, húsvétra készül; húsvét után ötven napon át Jézus feltámadásának örömét hirdeti; pünkösdkor a Szentlélek ajándékaira emlékezik