fbpx

A ceruza példázata 1. rész

A ceruzakészitő oldalra tette a ceruzát, mielőtt a dobozba elrakta volna. „Öt dolgot kell tudnod”, mondta a ceruzának. „Mielőtt kiküldelek a világba szeretném, hogy ezekre emlékezz és soha ne felejtsd el. Akkor te leszel a legjobb ceruza.”

1.Nagy dolgokra leszek képes, de csak akkor ha engeded, hogy valaki más tartson a kezében.

2.Időről időre fájdalmas élmény lesz a hegyezés, de szükséges ahhoz, hogy jobb ceruza légy.

3.Képes leszel rá, hogy minden hibát kijavíts, amit teszel.

4.A legfontosabb részed mindig az lesz, az ami belül van.

5.Minden felületen amit használsz, nyomot kell hagynod. Teljesen mindegy hogy milyenek a körülmények, neked folytatni kell az írást.

A ceruza megértette ezeket és megígérte, hogy emlékezni fog majd ezzel az eltökélt céllal a szívében elhelyezkedett a dobozban.

A ceruza példázata 2. rész

De amikor a ceruza ott feküdt a sötét fa asztalon jelentéktelennek érezte magát és elszomorodott. Ott volt mellette az asztalon egy színes fémdoboz, tele mindenféle gyönyörü tollal. Voltak ott ezüst töltőtollak és neonszinü szövegkiemelők és a mindenki által ismert Parker féle toll is felismerhető volt.

„Ez egy szerencsétlen”, mondták a ceruzáról, miután meglátták a fa tartójában.

„Ne is foglalkozzunk vele, ez egy senki”, mondta a Parker, „Még neve sincs.”

A világban háború dúlt. A tulajdonosuk egy katona volt, akinek békét kellett hozni a szülőföldjére. „Egy térképre van szükség”, mondta a katona az asztalnál ahol éppen a tisztjével ült szemben azon az éjszakán. „Ha valaki el tudna repíteni a város felett, úgy hogy ne lássanak, akkor rajzolnék egyet onnan felüliről. Tudnánk merre kell menni és hogyan győzhetnénk. Vége lenne a harcnak.” A tiszt egyetértett és igy a katona repülhetett, de előbb beszélni akart a feleségével. „Szükségem lenne valamire, amivel rajzolhatok, amiben bízhatok, ami nem hagy cserben.”

A katona ránézett a fa íróasztalra és megvizsgálta a tollakat a tartóban. Mindegyiknek tanulmányozta a formáját és a súlyát. „Ez nem lesz jó”, mondta a töltőtollra. „Foltot hagyhat a térképen. Minden órában fel kell tölteni ez pedig kiszárad a kupakja nélkül.” Mindegyiket megvizsgálta és mindegyiknél talált valami hibát vagy várható problémát ha a levegőben fogja használni. „Valami olyanra lenne szükségem, ami minden körülmény között müködni fog. Drága feleségem hamarosan egy ilyenre lesz szükségem.”

„Akkor vidd el ezt a ceruzát”, mondta végül a felesége, és átadott egy törött, kopott sárga dolgot. „Ez mindig ír, bármi is történjen, működik a repülőgépen is. Ez a legjobb íróeszköz amit magaddal vihetsz.”

A katona elmosolyodott majd betette a ceruzát a zsebébe és magával vitte a repülőre. Elkészítette a térképet és a térkép elhozta a békét. És a toll többé már  nem volt olyan mint régen.

A ceruza példázata 3.

A ceruzából nem maradt más, csak egy csonk. A hegyéből ami maradt, az is törött volt. A radírja eltűnt, a fakerete meghasadt és jó ideje már a vas gyűrű is hiányzott róla.

Így állt ott a ceruzakészitő előtt és várta azt az öt szót.

Nagyszerű voltál, én hűséges ceruzám”, mondta a mester. „Leírtad amit le kellett ebben a világban.”

Forrás: Stories

HungarySlovakia
0
    0
    Kosár
    Az Ön kosara üresVissza az üzletbe