fbpx
Oldal kiválasztása

Testvéreimért áldlak

„Testvéreimért áldlak” – Túrmezei Erzsébet evangélikus költőtől vette Csorba István karnagy e kötet címét. Mindez telitalálat, hiszen a kiadvány csupa olyan alkalmi művet tartalmaz, amelyekkel számos lelki testvérét kívánta köszönteni a mindenkihez végtelenül barátságos szerző. Az ezredforduló éveiben ritkán volt olyan egyházi esemény (születésnap, iktatás, szolgálatba állás vagy éppen temetés), amelyre Csorba István ne írt volna rövid zeneművet. Sok lelki testvére van egyházunkban. Az alkalmi szerzemények azonban soha nem az embert állítják középpontba, hanem azt a Jézus Krisztust, aki Csorba Istvánnak is személyes Ura, és akit ő önzetlenül és hálásan áld az ő testvéreiért.

Áldjuk mi is az Urat – Csorba Istvánért, aki 1935-ben Budapesten született. 1960-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen középiskolai énektanár–karvezető szakon szerzett diplomát. Később neves világi kórusok vezetőjeként egyaránt foglalkozott gyermekekkel, egyetemistákkal és felnőttekkel. 1954-től főleg Kelenföldön és Budavárban rendszeresen szolgált kántorként, a fóti Kántorképző Intézetben pedig karvezetést, egyházi éneket, harmóniumot és zeneelméletet tanított. 1955-től a Budavári Evangélikus Egyházközség Schütz-kórusának alapító karnagya – a tagokkal együtt számos bel- és külföldi koncerttel örvendeztette meg hallgatóit. Folyamatosan képezte magát, Hellmut Rilling professzor továbbképző kurzusainak visszatérő látogatója. 1994-től az Evangélikus Hittudományi Egyetemen is dolgozik, két évig főtitkárként, azóta pedig az egyházzenei tanszék megbízott előadójaként. A kiemelkedően tehetséges hallgatók továbbképzése mellett számos, éneklésben korábban nem jeleskedő teológus hangját, hallását képezi, hogy végül mindenki képes legyen gyülekezeti énekeket vezetni szolgálata során. 1994–2007 között a teológia énekkarát is vezeti, velük számos gyülekezetben, teológusnapokon, egyetemi ünnepségeken szolgál. Az 1977-ben szerkesztett Karénekeskönyv első kötete és az 1998- ban kiadott Új ének ifjúsági énekfüzet széles körben ismert ma is az énekelni szerető egyháztagok körében. Nemcsak maga írt énekeket, alkalmi kórusműveket, hanem külföldi szerzők műveinek szövegét is magyarra fordította. A Magyarországi Evangélikus Egyház Egyházzenei Bizottságának tagjaként legújabb megbízatása a Karénekeskönyv harmadik kötetének összeállítása, szerkesztése. Mind egyházi, mind világi pályafutása során részt vehetett tévé és rádiófelvételeken, CD-k és zenei kompozíciók, írások kiadása is fűződik nevéhez. S ha ő nem is írta a kottái fejlécébe Bachhoz hasonlóan, hogy „Soli Deo Gloria”, egész életén végighúzódó motívum Isten énekkel, zenével való dicsőítése.

Dr. Fabiny Tamás püspök

3.34

Cikkszám: LUT-15-A4 Kategóriák: ,

3.34

Cikkszám: LUT-15-A4 Kategóriák: ,

Testvéreimért áldlak

„Testvéreimért áldlak” – Túrmezei Erzsébet evangélikus költőtől vette Csorba István karnagy e kötet címét. Mindez telitalálat, hiszen a kiadvány csupa olyan alkalmi művet tartalmaz, amelyekkel számos lelki testvérét kívánta köszönteni a mindenkihez végtelenül barátságos szerző. Az ezredforduló éveiben ritkán volt olyan egyházi esemény (születésnap, iktatás, szolgálatba állás vagy éppen temetés), amelyre Csorba István ne írt volna rövid zeneművet. Sok lelki testvére van egyházunkban. Az alkalmi szerzemények azonban soha nem az embert állítják középpontba, hanem azt a Jézus Krisztust, aki Csorba Istvánnak is személyes Ura, és akit ő önzetlenül és hálásan áld az ő testvéreiért.

Áldjuk mi is az Urat – Csorba Istvánért, aki 1935-ben Budapesten született. 1960-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen középiskolai énektanár–karvezető szakon szerzett diplomát. Később neves világi kórusok vezetőjeként egyaránt foglalkozott gyermekekkel, egyetemistákkal és felnőttekkel. 1954-től főleg Kelenföldön és Budavárban rendszeresen szolgált kántorként, a fóti Kántorképző Intézetben pedig karvezetést, egyházi éneket, harmóniumot és zeneelméletet tanított. 1955-től a Budavári Evangélikus Egyházközség Schütz-kórusának alapító karnagya – a tagokkal együtt számos bel- és külföldi koncerttel örvendeztette meg hallgatóit. Folyamatosan képezte magát, Hellmut Rilling professzor továbbképző kurzusainak visszatérő látogatója. 1994-től az Evangélikus Hittudományi Egyetemen is dolgozik, két évig főtitkárként, azóta pedig az egyházzenei tanszék megbízott előadójaként. A kiemelkedően tehetséges hallgatók továbbképzése mellett számos, éneklésben korábban nem jeleskedő teológus hangját, hallását képezi, hogy végül mindenki képes legyen gyülekezeti énekeket vezetni szolgálata során. 1994–2007 között a teológia énekkarát is vezeti, velük számos gyülekezetben, teológusnapokon, egyetemi ünnepségeken szolgál. Az 1977-ben szerkesztett Karénekeskönyv első kötete és az 1998- ban kiadott Új ének ifjúsági énekfüzet széles körben ismert ma is az énekelni szerető egyháztagok körében. Nemcsak maga írt énekeket, alkalmi kórusműveket, hanem külföldi szerzők műveinek szövegét is magyarra fordította. A Magyarországi Evangélikus Egyház Egyházzenei Bizottságának tagjaként legújabb megbízatása a Karénekeskönyv harmadik kötetének összeállítása, szerkesztése. Mind egyházi, mind világi pályafutása során részt vehetett tévé és rádiófelvételeken, CD-k és zenei kompozíciók, írások kiadása is fűződik nevéhez. S ha ő nem is írta a kottái fejlécébe Bachhoz hasonlóan, hogy „Soli Deo Gloria”, egész életén végighúzódó motívum Isten énekkel, zenével való dicsőítése.

Dr. Fabiny Tamás püspök

HungarySlovakia