Márai Sándor: Sirály

Talán a legrejtélyesebb Márai-regényt tartja kezében az olvasó. Egyszerre lélektani dráma, kémhistória, vallomás a szerelemről és a lét felfedhetetlen titkairól. Az 1943-ban megjelent Sirály főhőse 45 éves miniszteri tanácsos, aki olyan történelmi bejelentés megfogalmazására kényszerül, amely egyik napról a másikra megváltoztatja Magyarország életét. Alig teszi le a tollát s adja át a szigorúan titkos dokumentumot a gépírónőnek, amikor beállít az irodájába egy magát finnek mondó fiatal nő, aki megszólalásig hasonlít elvesztett kedveséhez. A férfi, aki érzelmi életét illetően Platónt szereti idézni – „olyan őszinte örömmel mondtam búcsút a szerelemnek, mintha csak egy őrült, kegyetlen úr mellől szöktem volna meg” – besétál a csapdába. Nem tud ellenállni a nő vonzerejének.

A regény mögött minden bizonnyal ott van egy rejtélyes, a nagyközönség előtt soha meg nem vallott szerelem is. Az író életébe berobban a gyönyörű fiatal színésznő, Mezei Mária.