A fordulat évei mindig hálás témát adnak az írónak. Nemcsak a társadalom történetének, fejlődésének gyújtópontjai, hanem egyéni emberi sorsoknak is: az egyes ember életében is a változás, a sorsforduló esztendei.
Brezovsky regénye azokban a hónapokban játszódik le, amelyben Csehszlovákia népe végleg döntött saját jövőjéről, az útról, amelyen ezentúl fejlődése halad. Ezerkilencszáznegyvennyolc jégtörő februárja jelentette hazánkban a szocializmus végleges győzelmét, a dolgozó nép akaratának végleges és visszavonhatatlan érvényesülését. A letűnt idők rablólovagjai, mint szemtől a pelyva, váltak el az életet és igazságot akaró egészséges zömtől, a történelem szele mint a port sodorta el őket.
A februári döntést megelőző és közvetlenül követő hetekbe sűríti a “Vasmennyezet” cselekményét a szerző. Újból találkozunk Brezovsky – magyarra sajnos még le nem fordított -, nagy sikerű regényének (Emberek májusban) hőseivel, Ondrej Macharttal, Marie Roznerovával, Ludvík Janebával, Fisarral és a többiekkel, az ő sorsuknak is újabb fordulópontja lesz a nép és az ország életében fordulatot jelentő február. Az emberség próbatétele – talán így jellemezhetnénk egyéni életüknek e válságos szakaszát. A kommunista Machart kezdettől fogva tudja, ismeri helyét. A benne végbemenő válság mintegy független a világban körülötte zajló eseményektől, mégis érezzük: a külső erjedésnek, forrásnak döntő szerepe van a belső tisztulás folyamatában. Az érlelődő döntés választás elé állítja a rokonszenves, de tétovázó, egyéni anarchizmusától sokáig megszabadulni nem tudó Ludvík Janebát: a tragikus vég mintegy eddigi életútjának törvényszerű, elkerülhetetlen zárópontja.
Brezovsky regényében nagyszerűen ábrázolja a belső érést, erjedést, amely az emberekben végbe megy. Elsősorban a jellemzés és lélekrajz az, amit a regény fő érdeméül említhetünk. A képmutató, elvetemült Fisar, az önzésében kíméletlen, egyéniségében mérhetetlenül közönséges Prucháné, a fiatal Terezka, aki a világot még a tiszta lelkesedés szemével látja – mind egytől egyig, s a többiekkel együtt nagyszerűen megformált alakjai a műnek. Rajtuk keresztül igyekszik megmutatni a szerző, mit jelentett az egyén életében a döntés órája, a februári sorsforduló. Nem mondja ki sommásan az ítéletet, nem fest fehérre feketén: a kép, amelyet elénk tár, hiteles, dúsan árnyalt.
Az okokat keresi alakjainak tettei, gyötrődése mögött, a kívülünk és bennünk támadt okokat, amelyek előrelendítették vagy az ár, a fejlődés iránya ellen fordították őket. Írói szándéka: a történelmi események felszíne alatt megtalálni az erjedés, a forrongás egyes elemi, emberi részecskéit, a bennük végbemenő, gyakran oly bonyolult lelki folyamatokat. Ez az írói szándék művészin, hitelesen realizálódott. Bátran mondhatjuk, hogy Brezovsky regénye, a “Vasmennyezet” a modern cseh próza legértékesebb alkotásai közé számít.

Kiadó: Táncsics Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 1961
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 523 oldal
Sorozatcím: Táncsics Könyvtár
Kötetszám:
Nyelv: Magyar
Méret: 19 cm x 13 cm
ISBN: