Nem tudom én…
Nem tudom én, minemű édesség vonja az embert…
Nem tudom én, minemű édesség vonja az embert, /Hogy született földjét el ne felejtse soha… Ovidius, a római költő viaskodott így, jó kétezer éve, e régi-új kérdéssel, vésve a papírra lüktető verssorait, melyeket Szentkirályi Sámuel uram hagyott volt magyar nyelvutódaira, hogy most, negyed évezreddel később, bennem támadjanak föl újra örök-új kérdőjellel a végükön: Nem tudom én, minemű édesség vonja az embert,/Hogy született földjét el ne felejtse soha…
Keresem hát a választ, a sokféle közül azt, amelyikkel a leginkább azonosulni tudok. Az ősi kérdés egy ősi megválaszolója, egy görög bölcs igazít útba: Nemcsak azt kell vállalni, akik vagyunk, hanem azt is, akik voltunk, és akik lehetnénk. Bolyongva elmúlt századokban, jövőnket szeretném meglelni tehát. Oly módon mégpedig, hogy a múlt Ipolypásztójának kis közösségéről beszélve mánk és holnapunk nagyobb közösségekhez is szólnának szavaim. A lehetnénk végett. Múltismeretben: történelmi tápászkodásokban, “önösszeszedésekben” megedződött mai önmagunk életre hívását, az emberi-közösségi tartás és megtartás holnapi erkölcsének istápolgatását kíséreli meg szolgálni ez a könyv. Amelynek szerzője valójában nem is én vagyok.
Nagy író mondta tollba ezt nekem: a Történelem.
Boldog vagyok, hogy volt módom szavait jegyezni.

Mindenekről számot adok
Szerző Zalabai Zsigmond
Kiadó: Madách Könyv- és Lapkiadó
Kiadás helye: Pozsony
Kiadás éve: 1984
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 264 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar
Méret: 21 cm x 14 cm

Tartalom
Bevezetés egy falutörténetbe
Hont megyei gyerek vagyok, Ipolypásztón születtem…” 11
Prehistória – avagy miről mesél mélye a földnek? 15
Határjárás 20
Falujárás 31
Villa Paztuh – Oppidum Paztoh (1000-1541)
Villa Paztuh: a “rab” cselédek faluja (1000-1240) 35
Tatárok és “vad úri tatárok” (1241-1321) 43
Nyugalmas emberöltő (1321-1382) 47
Sűrűn zajló hetven év (1387-1457) 49
Oppidum Paztoh (1458-1490) 55
Meghalt Mátyás király, oda az igazság (1490-1541) 62
“Ali győzelem-ünnepe van ma” (1541-1685)
Sas és félhold Dél-Hont egén 83
Reformációtól az ellenreformációig 87
Ipoli Pásztó falu pelikánja 90
Hadak útjában (1686-1711)
Visszafoglalt (vagy elfoglalt?) vidék 94
A pásztói kuruc tábor 98
Képek a “második jobbágyság” korából (1711-1800)
Fészekrakók 106
A jobbágyvilág panaszai 111
“Ipoly-Pásztói Helységhnek Urbarioma” 130
Tűzvész és virágzás 156
Vallásháborúktól a Türelmi Rendeletig 160
Egy oskola s az első tanult növendéke 168
Sallay György prédikátor faluja (1800-1828)
A nagy építkezések kora 177
Egy kis illem- és erkölcstan 180
Felgyülemlő feszültségek (1828-1848)
Egy összeírás tanulságai 188
Feurstein kapitány – s a rendek és a nép 196
Istencsapások sora 199
A szabadságharc évei (1848-1849)
A forradalom előestéjén 202
Március idusától Világos napjáig 206
Amiről egy sírkő mesél 211
Gazdasors évtizedei (1850-1918)
Jobbágysorból gazdasorba (1850-1880) 216
Változatok a kultúrára 222
A boldogulás évtizedei (1890-1914) 237
“A harctérről hazafelé terhes felhők szállnak…” (1914-1918) 245
Források 250
Idegen, elavult és ritkább szavak jegyzéke 253
Magyar-szlovák helységnévtár 261