Huszonnégy évet élt – antikvár
Válogatott versek
A magyar olvasóközönség már ismeri Jirí Wolkernek, a tragikus sorsú írónak, a szocialista humanizmus nagy cseh költőjének nevét, a magyar sajtóban elszórtan megjelent egy-egy verse bizonyára emlékezetében is maradt. Ezúttal első ízben veheti kezébe Wolker válogatott verseinek nagyobb szabású, minden fontosabb költeményét felölelő gyűjteményét, és ezzel átfogó képet kap a fiatalon, huszonnégy éves korában elhunyt költő művészetéről.
Jirí Wolker, banktisztviselő fia, 1900-ban született a morvaországi Prostéjovban. Tizennégy éves volt, amikor kitört az első világháború. Súlyos élményeinek és a háborús nyomorúságnak hatása alatt alakult ki Wolker viszonya a világhoz és a társadalomhoz. Költészete, mint hatalmas fényerejű üstökös futott fel a cseh irodalom egére, hogy hirtelen, hulló csillagként aludjon ki. Wolker 1923 tavaszán tüdőbajban megbetegedett. Bár családja és barátai mindent megtettek, ami módjukban állt, Wolker fokról fokra gyöngült, Tatranská Polianka-i tartózkodása sem használt, és 1924. január 3-án utoléri a halál.
Wolker a cseh irodalomban S. K. Neumann-nal. Korával, Olbrachttal együtt, a polgárságtól elforduló és a munkásság mellé álló forradalmi költészet egyik jelentős úttörője, az ifjúság és a munkásság nagy lírikusa. A már klasszikussá vált legszebb verseiben (a Szent Dombtető, a Tenger, Arc az üveg mögött, Ballada a meg nem született gyermekről. Ballada a fűtő szeméről, Ballada a tengerészről, Röntgenen stb.) a meggyőző, súlyos mondanivaló érett és mesterien egyszerű formával ötvözött. Fellépése óta két táborra osztják a cseh és szlovák költőket, azokra, akiknek biztos talaja a munkásság világa, s azokra, akik különböző irodalmi irányok útvesztőiben botorkálnak.
Ez a válogatás Wolker költészetének egész fejlődését bemutatja. A Zsengék című ciklus költészetének kiindulópontját jelzi, a Vendég áll a házhoz ciklus a hasonló című, első verseskötetének fontosabb költeményeit foglalja magában, a harmadik rész az életében megjelent két verseskötete között keletkezett költeményekből mutat be néhányat, a válogatás negyedik része a Súlyos óra kötet verseiből hoz szemelvényeket, majd a töredékek és a kéziratban maradt versek válogatása következik, végül a hátrahagyott verseiből néhány, s utolsó versként Wolker önmagának írt Sírfelirat: Itt nyugszik Jirí Wolker, a költő ki szerette a világot s igazságaiért harcra kélt, s mielőtt még szívét bajvívón kiránthatta volna, meghalt fiatalon, huszonnégy évet élt. Vissza
Szerző Jirí Wolker
Szerkesztő Tanya Pál
Fordító Monoszlóy M. Dezső
Lektor Lángh Eszter
Kiadó: Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás helye: Pozsony
Kiadás éve: 1961
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 148 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar
Méret: 21 cm x 13 cm
Tartalom
Bretislav Truhlár: Jirí Wolker költészetéről 7
Zsengék
Köd alatt 19
Elmentek 20
Fehér ló 21
Staféta 22
Virágzó almafalomb 23
Vendég áll a házhoz
Alázat 27
Koldusok 28
Tűzhely 29
Pünkösdi ünnepek 30
Postaláda 31
Aratás 32
Diák 33
Liget 34
A kedves ünnepére 35
Távoli kedves 36
A parkban délelőtt 37
Keresztre feszített szív 38
Regruták 39
A kövezet 40
Rab 41
Szerelmes 42
Indulj, költő! 43
Vendég áll a házhoz 44
Éji eső 46
Tárgyak 47
Szent Dombtető 48
A “Vendég áll a házhoz” idejéből
Válás 57
Az élvonalba, közlegény! 58
Esős nap 59
Vasárnap 60
Leányka 61
Kamasz 62
Park 63
Nálunk 64
Éj 65
Tél 66
Est 67
Súlyos óra
Súlyos óra 71
Ballada a meg nem született gyermekről 73
Arc az üveg mögött 77
Szemek 79
Tavasz 81
Szerelmes vers 83
Ballada az álomról 84
Temetés 89
Fényképek 91
Ház az éjben 93
Találkozás 95
Mirogoj 97
Szeretők 98
Ballada a fűtő szeméről 99
Tenger 102
Töredékek és kéziratok
Luxemburg Róza 107
Csukódjatok be, meséskönyvek 111
Emlékezés és Reménység 112
A kutya ugat 114
Hát megmondtál mindent 116
Bár csak itt volna most, fehér asszony, nálam 117
Hátrahagyott versek
Ballada asszonyról, istenről, férfiről 121
Kórházi ballada 125
Ballada a tengerészről 128
Ének Daliborról 137
Boldog leánynak 139
Szégyen 140
Bánat 142
Röntgenen 143
Haldokló 145
A kórházi ágyra zuhan a világ 147
Sírfelirat 148
1.49€
1 készleten
Huszonnégy évet élt – antikvár
Válogatott versek
A magyar olvasóközönség már ismeri Jirí Wolkernek, a tragikus sorsú írónak, a szocialista humanizmus nagy cseh költőjének nevét, a magyar sajtóban elszórtan megjelent egy-egy verse bizonyára emlékezetében is maradt. Ezúttal első ízben veheti kezébe Wolker válogatott verseinek nagyobb szabású, minden fontosabb költeményét felölelő gyűjteményét, és ezzel átfogó képet kap a fiatalon, huszonnégy éves korában elhunyt költő művészetéről.
Jirí Wolker, banktisztviselő fia, 1900-ban született a morvaországi Prostéjovban. Tizennégy éves volt, amikor kitört az első világháború. Súlyos élményeinek és a háborús nyomorúságnak hatása alatt alakult ki Wolker viszonya a világhoz és a társadalomhoz. Költészete, mint hatalmas fényerejű üstökös futott fel a cseh irodalom egére, hogy hirtelen, hulló csillagként aludjon ki. Wolker 1923 tavaszán tüdőbajban megbetegedett. Bár családja és barátai mindent megtettek, ami módjukban állt, Wolker fokról fokra gyöngült, Tatranská Polianka-i tartózkodása sem használt, és 1924. január 3-án utoléri a halál.
Wolker a cseh irodalomban S. K. Neumann-nal. Korával, Olbrachttal együtt, a polgárságtól elforduló és a munkásság mellé álló forradalmi költészet egyik jelentős úttörője, az ifjúság és a munkásság nagy lírikusa. A már klasszikussá vált legszebb verseiben (a Szent Dombtető, a Tenger, Arc az üveg mögött, Ballada a meg nem született gyermekről. Ballada a fűtő szeméről, Ballada a tengerészről, Röntgenen stb.) a meggyőző, súlyos mondanivaló érett és mesterien egyszerű formával ötvözött. Fellépése óta két táborra osztják a cseh és szlovák költőket, azokra, akiknek biztos talaja a munkásság világa, s azokra, akik különböző irodalmi irányok útvesztőiben botorkálnak.
Ez a válogatás Wolker költészetének egész fejlődését bemutatja. A Zsengék című ciklus költészetének kiindulópontját jelzi, a Vendég áll a házhoz ciklus a hasonló című, első verseskötetének fontosabb költeményeit foglalja magában, a harmadik rész az életében megjelent két verseskötete között keletkezett költeményekből mutat be néhányat, a válogatás negyedik része a Súlyos óra kötet verseiből hoz szemelvényeket, majd a töredékek és a kéziratban maradt versek válogatása következik, végül a hátrahagyott verseiből néhány, s utolsó versként Wolker önmagának írt Sírfelirat: Itt nyugszik Jirí Wolker, a költő ki szerette a világot s igazságaiért harcra kélt, s mielőtt még szívét bajvívón kiránthatta volna, meghalt fiatalon, huszonnégy évet élt. Vissza
Szerző Jirí Wolker
Szerkesztő Tanya Pál
Fordító Monoszlóy M. Dezső
Lektor Lángh Eszter
Kiadó: Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás helye: Pozsony
Kiadás éve: 1961
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 148 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar
Méret: 21 cm x 13 cm
Tartalom
Bretislav Truhlár: Jirí Wolker költészetéről 7
Zsengék
Köd alatt 19
Elmentek 20
Fehér ló 21
Staféta 22
Virágzó almafalomb 23
Vendég áll a házhoz
Alázat 27
Koldusok 28
Tűzhely 29
Pünkösdi ünnepek 30
Postaláda 31
Aratás 32
Diák 33
Liget 34
A kedves ünnepére 35
Távoli kedves 36
A parkban délelőtt 37
Keresztre feszített szív 38
Regruták 39
A kövezet 40
Rab 41
Szerelmes 42
Indulj, költő! 43
Vendég áll a házhoz 44
Éji eső 46
Tárgyak 47
Szent Dombtető 48
A “Vendég áll a házhoz” idejéből
Válás 57
Az élvonalba, közlegény! 58
Esős nap 59
Vasárnap 60
Leányka 61
Kamasz 62
Park 63
Nálunk 64
Éj 65
Tél 66
Est 67
Súlyos óra
Súlyos óra 71
Ballada a meg nem született gyermekről 73
Arc az üveg mögött 77
Szemek 79
Tavasz 81
Szerelmes vers 83
Ballada az álomról 84
Temetés 89
Fényképek 91
Ház az éjben 93
Találkozás 95
Mirogoj 97
Szeretők 98
Ballada a fűtő szeméről 99
Tenger 102
Töredékek és kéziratok
Luxemburg Róza 107
Csukódjatok be, meséskönyvek 111
Emlékezés és Reménység 112
A kutya ugat 114
Hát megmondtál mindent 116
Bár csak itt volna most, fehér asszony, nálam 117
Hátrahagyott versek
Ballada asszonyról, istenről, férfiről 121
Kórházi ballada 125
Ballada a tengerészről 128
Ének Daliborról 137
Boldog leánynak 139
Szégyen 140
Bánat 142
Röntgenen 143
Haldokló 145
A kórházi ágyra zuhan a világ 147
Sírfelirat 148