ELŐSZÓ

Részlet:

Kékesszürke felhőtlen ég; bágyadt verőfény; szálló darvak V. betűje a légben, a táj felett elsuhanó, talán kissé hűs, de üde légáram; rezegve aláhulló sárguló falevelek, teli át egy őszi kép és hangulat.
Festő nem lévén, nem is merek válalkozni, hogy festeni merjem tovább a természet sajátos képét, melyet írásban és képben már annyian leirtak, melyek úgyis csak halvány vonásokban adják vissza az eredetit, melyhez kinek-kinek kedély világa adja a szineket, a derűs vagy nyomott hangulatot tehát: a különböző impressiókat. A beszély irók bevett szóllásaként – mondjuk: – derült novemberi nap volt.
Egy kis karaván közelgett Bánvár – egy alföldi község felé. A nevet ne keresd a mappán, szives olvasóm, mert biz’ azt én magam fundáltam ki, nehogy valamelyik szereplő személyem magára s az eseményre ismerve, duellumra hivjon ki.