Tóth Dezső tiszakürti lelkipásztor évekig tartó szorgalmas és kitartó kutatásokkal hordta össze az anyagot nagy munkájának, a Hevesnagykunsági Református Egyházmegye történetének megírásához. Ha csak annyit csinál, hogy az összehordott anyagot időrendbe szedve feltárja az olvasó előtt, akkor is értékes munkát végzett volna, mert ezzel azt bizonyítja, hogy van történelmünk, olyan történelmünk, melyet az örökkévaló Isten megtartó kegyelme vezetett s amelyet ebben a kegyelemben az ősök öntudatos hite, csodálatos áldozata, páratlan hűsége és a nagy viharokban is rendíthetetlen kitartása irt.
De ez a munka nemcsak az adatok felsorolása, hanem a történelmi képnek a kritika ecsetjével olyan sikerült megfestése, melyből a múlt történeti tényei úgy tükröződnek elénk, hogy azok irányt mutatnak a jövendőre nézve az alkalmazásban és tilalomban egyaránt.
Ebben van az írónak nagy érdeme s így oldotta meg sikerrel feladatát, melyre az egyházmegyei közgyűlés 1938-ban felkérte.
A munka az egyházmegye határain túl általános érdeklődésre is igényt tarthat, mert foglalkozik egyetemes egyházunk közigazgatási jogtörténetével és alkotmányos életünk történelmi fejlődésével.
D. Dr. Révész Imre püspökünk bírálatában többek között igy nyilatkozott: „Az általam eddig ismert magyar református egyházmegyei történetek közül a legnagyobb szabású és legmélyebben megalapozott… egyházi életünk másfél-két századdal ezelőtti csöndes forrongásaiba… e műnek köszönhetőleg ezentúl sokkal mélyebb és igazabb betekintésünk lesz, mint lehetett eddigelé.”

Kiadó: Hevesnagykunsági Református Egyházmegye
Kiadás helye: Debrecen
Kiadás éve: 1941
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 597 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar
Méret: 25 cm x 18 cm
ISBN:

Tartalom

BEVEZETÉS. 1
I. egyházmegyénk területe a reformáció előtt. 4
1. Politikai viszonyok. 4
Heterogén település. – Vármegyei közélet nem alakul ki.
2. Egyházi viszonyok. 6
Különböző lehetőségek. – Kunok megtérése. – Középkori intézmények bomlása.
II. EGYHÁZMEGYÉNK KÖZÉLETE. 9
1. A táj reformációja. 9
Elősegítő körülmények. – Eger. – Gyula. – Túr.
2. A testi szenvedések másfél százada. 15
Martinuzzi uralma. – A hódoltság s berendezkedése. – Magyar berendezkedés. – A magára maradt falu. – Állandó hadiállapot. – A tizenötéves háború. – Az első újratelepedés.
– A felszabadító hadjáratok. – Rövid fellendülés. – Rác támadás.
3. A lelki szenvedések másfél százada. 36
A második újratelepedés. – A török tolerancia. – A barokk ellenreformáció. – Az ellenreformációs törekvések sikertelenségei. – Földesúri viszonyok. – A községi autonomia. – Az államrezon elvilágiasodik. – II. József kora. – Az 1790-91-iki törvényhozás.
4. Az újkor. 51
A közéleti reakció. – A liberálizmus felvonulása vármegyénkben. – A Nagykunságban. – A szabadságharc. – A szabadelvű világ. – A világháborús összeomlás.
III. EGYHÁZMEGYÉNK EGYHÁZI BELÉLETE. 58
1. A lelkipásztor. 58
a) Iskolai képzettsége. – A reformáció s humánizmus alapvetése. – A kezdeti akadályok. – A debreceni kollégiumi oktatás tartalmi fejlődése. – Formailag. – A külföldre járás. – A Bach-korszak után.
b) A fakultáció. – A kálvini s magyar alapelvek ellentéte. – Az egyházmegyei s kerületi fakultáció viszonya. – A vizsga lefolyása nálunk. – A felavatás lefolyása nálunk.
– Az egyházmegye s kerület vetélkedése. – Az 1816-iki rendezés. – A modern viszonyok útja 1853-tól.
c) A lelkészi állás elnyerése. – A kegyúri jog s a kálvini alapfelfogás. – A magyar alapvetés viszonya ezekhez. – A legfőbb helyi választó tényezők. – A papmarasztás. – Ebből kialakul a fegyelmi bírói eljárás. – Liberális törekvések. – Az 1862-iki szabályzat. – Az 1881-iki törvények retrográd iránya. – A mai rendszer kialakulása.
2. Az egyházközség. 90
a) Szervezete. – Kálvini alapvetés. – A magyar viszonyok gyökeres ellentéte. – Konsziztorium. – Az 1821-iki gen. konvent presbitériuma. – Az 1860-iki népképviseleti presbitérium. – Az 1881-iki rendezés.
b) Anyagi élete. – Kollektív, kegyúri ügykezelés. – Az ellenreformációs kényszerűségből támadt részbeni önállósál – Az obláció s párbér. – A publikáció. – Az anyagi élet önállósul. – A vagyonaránylagos adó. – Állami együttes kezelés.
c) Szellemi élete. Alapvető szempont a tömeglelkigondozás. – Az igehirdetés, mint legfőbb életnyilvánulás. – Katechizáció, konfirmáció, házasulok cenzúrája. – Az egyházfegyelem gyakorlása. – Közadakozás.
3. Az egyházmegye. 133
a) Szervezete, egyházi közélete. – Az elindulás helyi különlegességei. – A túri traktus. – Az első pusztulás. – Az Alföldi traktus. – A második pusztulás. – Az 1711 utáni reorganizáció. – Az ellenreformációs akadékoskodások. – A közélet korlátozódik, – A korlátozottságból hagyomány s alkotmányos rend lesz. – A budai zsinat s Eresei Dániel. – A kerület próbálkozásai s az 1818-iki obstrukció. – Az 1821-iki gen. konvent s Váradi Sámuel. – Csak formai változás történt. – Liberális támadások a régi tekintélyek ellen. – A liberális átalakulás s Illésy János. – A Bach-korszakbeli visszakanyarodás. – A pátensharcok s Daróczi Mihály. – Az 1860-iki népképviseleti átalakulás. – Könyves Tóth Mihály s Horthy
István kora. – Az 1881-iki zsinati előkészületek konzervatív iránya nálunk. – Az 1891-iki zsinati előkészületek alkalmával egyházmegyénk a legkonzervatívabb. – Tóth
János s Győry Lajos kora. – A harmadik pusztulás.
b) Az egyházmegye működése. – Az esperes joghatósága. – A vizitáció. – Körlevelek.-Diszlokáció.-Fegyelmi bíróság. – Közgyűlés.
c) Szellemi élet, intézmények. – A levéltár. – Gyám- és nyugdíjintézet. – Lelkészi közkönyvtár. – Lelkészegyesület.
d) Anyagi élet. A lelkészeket kötelező járulékok. – Az agencia, mint a közjárulékok megteremtője. – Az első ismert számadások. – Az egyházmegyei közjárulékok későbbi forrásai. – Az adószerű járulékok kialakulása.
IV. EGYHÁZMEGYÉNK ISKOLAI BELÉLETE. 216
1. A rendszer és szervezete. 216
Az öncélú közoktatás ismeretlen. – Az öncélú elemi oktatás s a középfokú oktatás bifurkálódásának kezdetei. – Az 1795-iki rendezés. – A gyakorlati élet nehézségei. – A mai
elemi népiskola megszületése 1858-ban. – Az 1868. évi 38. t.-c. s az államsegélyes népiskola. – Az öncélú középfokú oktatás kialakulása.
2. A tananyag és módszer. 226
Kiindulás a Kátétanításból. – A módszertani optimizmus, – Az 1795-iki tanterv s utasítás racionálizmusa. – A vallásoktatás kitartó gépiessége s a közismereti tárgyak fejlődése. –
Az 1858-iki tanterv végleg laicizálja a népoktatást. – Az utolsó egyházi tanterv. – A tankönyvkiadás, mint egyetlen egyházi tevékenység. – A középfokú oktatás menete.
3. A tanító. 241
Személyének döntő jelentősége. – A rektor, préceptor, leánytanító. – A partikula, – A tanítók állandósága s folytonos változása, – A tanítók képzettsége. – A szakszerű tanító- s
tanárképzés kialakulása.
V. EGYHÁZMEGYÉNK TISZTVISELŐI. 252
1. Esperesek. 252
2. Gondnokok. 276
3. Egyéb tisztviselők. 289
IRODALOM. 296